A várdomb egykori vulkanikus tevékenység
eredményeként emelkedik ki a horizontból. A kopasz felszínét még száz
éve csak a vulkanikus tufa borította, s ezért is kopaszdomb néven
ismerték elődeink. A Gaal Gaston, a település két háború közötti
nagyformátumú elöljárója, birtokosa ültette be zömével feketefenyővel. A
várdombon - Balatonboglár legmagasabb,165 m pontján - az 1960-as évek
közepéig faszerkezetű kilátó állt. Nyomai, a négy betontuskó most is
föllelhető.
A város jelképévé vált gömbkilátó az
egykori BMV ideiglenes látványossága volt, mely az 1958. évi brüsszeli
világkiállítást is megjárta "magyar atomium"-ként. A 15 m átmérőjű
építményt Kádár István mérnök álmodta meg, melyet a kiállítás
megszűnését követően Szabó Kálmán tanácselnök hozott Boglárra.
Eredetileg a belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, melybe egy
panoráma presszót álmodtak a település lelkes elöljárói. Belátva a
természeti erők ellenállását (valamint a mende-monda szerint el is tűntek szállítás közben az üvegtáblák)
üveg nélkül épült fel a Gömb, s gyors népszerűségét azóta is töretlenül
őrzi. Zics László helyi építész ötlete nyomán a város
díszkivilágítással látta el a gömbkilátót, ami még a túlsó partról is
látható tájékozódási pont. Egy alkalommal egy közepes felújításon már
átesett a nyolcvanas években, ami akkor is mint most is hosszú időre
zárta el kirándulók csalódott ezrei elől e kedvelt kirándulási
célpontot. Többszöri időpontváltozás után 2012 nyarára ismét
látogathatóvá ígérte a nagy felújítást végző vállalkozás, melyet be is
tartott, a gömb megnyílt a látogatók előtt.
